Fél év a gáton

Rendkívüli svunggal gyakoroltam a héten a három második szólamomat, amivel ugyan 2.5-ig jutottam csak, de azt a kettőt becsszó szépen megtanultam. Mindezt azért, hogy ma jobbára elképesztően hamisan adjam elő, többször belezavarodva, hogy mit is kéne játszanom voltaképp. Kissé értetlenül állok a jelenség előtt, de hát ez van, biztosan lesznek még ilyen napok máskor is.

Érezhetően besűrűsödött a helyzet egyébként, az eddigi napi egy órás gyakorlásba simán belefértek az intonációs és vonótechnikai gyakorlatok úgy, hogy a hét közepére általában már kész voltam mindennel. Most viszont egy óra a legjobb esetben is egy fél darabra elég, az egész hetet kitölti két dal és slussz.

A jövő hétre viszont visszatértünk a Hegedű ABC-s kottákhoz öt darab erejéig, amiket bedaráltam egy óra alatt miután hazaértem. Ugyan Zoltán mondta, hogy az új kotta nótái lényegesen nehezebbek, mint az eddigi ABC-s darabok, de azért a két darab per hét és az öt darab per óra között egészen nagy a különbség. Ha ez ilyen laza hét lesz, akkor viszont rengeteg időm marad, hogy visszamenőleg rágyúrjak a múlt heti darabokra is. Hiányzik a lelki egyensúlyomnak, hogy azok is rendesen ki legyenek pipálva.

Ma van egyébként precízen fél éve, hogy hegedülni tanulok, amin Zoltán is meglepődött, egyúttal megnyugtatott, hogy fél évhez képest nagyon jól állok. Mivel nem szokta agyba-főbe osztogatni az elismeréseket, ezért elhiszem neki. ;)